Módosulnak a jogszabályok, kötelező lesz elmenni a szűrővizsgálatokra
Az új szabály 2025. január 1-jén lép hatályba, amely előírja, hogy a fenti szűrővizsgálatok elvégzése kötelező. Ha valaki úgy döntene, hogy ezeken nem szándékozik részt venni, az egészségügyi államigazgatási szerv a szűrővizsgálatot határozattal rendeli el, amely azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.
Az új szabályozás értelmében, amely 2025. január 1-jén lép hatályba, az egészségügyi államigazgatási szerv többféle intézkedést is alkalmazhat annak érdekében, hogy biztosítsa a kötelező szűrővizsgálatok elvégzését:
Határozat kibocsátása: Ha valaki nem hajlandó részt venni a kötelező szűrővizsgálatokon, az egészségügyi államigazgatási szerv hivatalos határozatot bocsáthat ki, amely elrendeli a szűrővizsgálat elvégzését. Ez a határozat azonnal végrehajthatóvá válik, ami azt jelenti, hogy az érintett személy köteles azonnal megjelenni a vizsgálaton.
Bírságok: Az egészségügyi államigazgatási szerv pénzbírságokat szabhat ki azok számára, akik nem tartják be a kötelező szűrővizsgálatokra vonatkozó előírásokat. A bírságok mértéke a szabályozás részleteiben kerül meghatározásra.
Egészségügyi szolgáltatások korlátozása: Bizonyos egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést is korlátozhatnak azok számára, akik nem teljesítik a kötelező szűrővizsgálatok követelményeit. Ez különösen azokban az esetekben lehet releváns, amikor a szűrővizsgálatok elvégzése feltétele más egészségügyi ellátások igénybevételének.
Közérdekű munka: Egyes esetekben közérdekű munka is előírható, ha az érintett személy nem hajlandó részt venni a szűrővizsgálatokon. Ez a megoldás a közegészségügyi érdekek érvényesítésére szolgálhat.
Jogi lépések: Az egészségügyi államigazgatási szerv jogi lépéseket is tehet, beleértve a bírósági eljárásokat is, annak érdekében, hogy az érintett személyeket a kötelező szűrővizsgálatok elvégzésére kényszerítse.
Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász a portálnak azt mondta, aggasztóan kevesen járnak rendszeres szűrésre, miközben a szűrővizsgálat rendszeressé tétele hasznos a társadalom számára a szakértő szerint.
Magyarországon komoly probléma, hogy a súlyos és sok esetben előrehaladott daganatos betegségben szenvedő pácienseket általában nagyon későn diagnosztizáláják, ami az ellátórendszer leterheléséhez és az egészségügyi költségek megnövekedéséhez vezet.
– részletezte Rékassy, majd hozzáfűzte, rendkívül hasznos, ha az említett szűrővizsgálatokat forszírozzák és ösztönzik.
Magyarország egyébként egyike azon OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development) országoknak, amelyek a legrosszabbul állnak a rendszeres szűréseket tekintve.
A kormány megszabta a magyaroknak járó fejadagot a liszttől a vécépapírig
Lisztből kettő, cukorból fél, kenyérből pedig kilenc kiló a magyarok fejadagja, ám a kormány szerint egy tekercs vécépapírnak öt napig ki kellene tartania. Hazánk a következő félévben felkészül a legrosszabbra is. Megmutatjuk, hogyan.
A kormány öt lépésben mutatja be, hogy milyen termékekre és szolgáltatásokra van szükségünk békeidőben és háborúban vagy katasztrófában. Ezek között vannak az alapvető élelmiszerek és fogyasztási cikkek, mint például a liszt, a cukor, a kenyér és a vécépapír. Meghatározzák, hogy ezekből mennyit kell biztosítani egy személynek havonta.
Az adatokat öt blokkban csoportosítják.Az első, hogy meg kell állapítani azon termékek és szolgáltatások körét, amelyekre szükség van. Itt szerepelnek azok a tételek, melyekre gazdaságmozgósítási helyzetben bizonyos mennyiséget mindenképp biztosítani kell. Ilyenek az alapvető élelmiszer és fogyasztási cikkek.A második blokk havi bontásban adja meg a valós szükségleteket békeidőszakra és gazdaságmozgósítási időszakra, azaz háború, vagy természeti katasztrófa idejére. Az átláthatóság érdekében meghatározták a békeidő igényeit, egy személyre, havi fejadag norma alapulvételével.
A kormány szerint ez jár a magyaroknak minden egyes hónapban, békeidőben:
– csontos nyers húsból és vágott baromfiból 3 kg;
– zsiradékból 1,5 kg;
– lisztből 2 kg;
– cukorból 0,5 kg;
– kenyérből 9 kg;
– tejből 11 liter;
– mosó- és mosogatószerből 1 kg;
– ivóvízből 120 liter;
– húskészítményekből 1 kg;
– étkezési tyúktojásból 15 db;
– főzelékkonzervből 2,5 kg;
– gyümölcsbefőttből 2 kg;
– savanyúságból 1 kg,
– élesztőből 0,25 kg,
– étkezési sóból 0,15 kg,
– szappanból 0,15 kg,
– gyertyából 1 kg,
– gyufából 4 doboz,
– fogkeféből 0,3 db,
– fogkrémből 40 ml,
– toalett- (WC-) papírból 6 tekercs,
– alkoholos kézfertőtlenítő szerből 0,25 liter,
– egészségügyi vattából pedig 0,3 kg járna minden magyar embernek egy hónapban.
A háborús fejadagokat ebből számolják ki majd. A lista szerint tehát például egy embernek havonta egyharmad fogkefe az igénye békeidőben, azaz nyilván nem egy törött fogkeféről van szó, hanem arról, hogy egy ilyen fogápolási eszköznek 3 hónapig kell kitartania. Neccesebb a WC-papír ügye, abból ugyanis 6 tekercs kellene elég legyen egy hónapig, vagyis öt napig kellene egyetlen tekercsnek kitartania.
A táblázatot tartalmazó blokkban meghatározták, mik is azok a gazdaságmozgósító helyzetek. Minden ilyen helyzetre külön fejadagokat kell meghatározniuk a munkában részt vevő szervezeteknek. Minden egyes ilyen helyzetnek alpontjai is vannak, ezek tulajdonképpen magyarázatok, mit is kell érteni az egyes gazdaságmozgósító helyzetek alatt:
Fegyveres konfliktus vagy annak veszélye jellegű gazdaságmozgósítási helyzet:
– hadiállapot;
– szükségállapot;
– súlyos vagy elhúzódó védelmi és biztonsági esemény;
– az államhatár rendjét és annak megóvását érintő súlyos esemény;
– a törvényes rendet, a közrendet és közbiztonságot súlyosan fenyegető esemény;
– az államműködés folytonosságát sértő vagy veszélyeztető súlyos esemény;
Magyarországot jelentősen érintő katonai fenyegetés;
– terrortámadás bekövetkezése, illetve annak jelentős veszélye;
– honvédelmi válsághelyzet;
– az állam működését jelentősen megzavaró/nagy kiterjedésű/kritikus infrastruktúrát érintő kibertámadás.
Szövetséges erők támogatása jellegű gazdaságmozgósítási helyzet:
– szövetségesi kötelezettség teljesítésére okot adó esemény.
Egészségügyi jellegű gazdaságmozgósítási helyzet:
– egészségügyi válsághelyzeti és egészségügyi veszélyhelyzeti ellátás;
– emberi egészségre jelentős veszélyt jelentő járvány.
Katasztrófa jellegű gazdaságmozgósítási helyzet:
– veszélyhelyzet az elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség tekintetében;
– természeti katasztrófák (árvíz, erdőtűz, szélsőséges időjárás, földrengés);
– nukleáris veszélyhelyzet;
– vegyi baleset.
Ágazati válsághelyzet jellegű gazdaságmozgósítási helyzet:
– villamosenergia-ellátási válsághelyzet;
– kőolajellátási válsághelyzet;
– földgázellátási válsághelyzet.
Humanitárius jellegű gazdaságmozgósítási helyzet:
– veszélyhelyzet a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, valamint az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény tekintetében;
– humanitárius katasztrófa;
– tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet.
Vagyis látható, hogy akár egy villamosenergia-ellátási válság is lehet gazdaságmozgósító tényező, vagy ha az ország nem jut kőolajhoz, háború van, vagy természeti csapás és számos egyéb lehetőséget is számba vettek az útmutató készítői.
A módszertan következő blokkja a nemzetgazdaság békeidőszaki folyamatairól szólna, azaz itt kell megállapítani, hogy békeidőben a magyar gazdaság havonta mit és milyen mennyiségben tud előállítani. Termelési adatokat kell tehát a feladattal megbízott szerveknek összerakni, mégpedig a tárgyévet megelőző 5 év adatai alapján. Ebből fog kiderülni, hogy mely termékekből nem képes az ország elegendőt előállítani a lakosság számára és melyekből van többlet.
A negyedik blokkban tehetnek javaslatot a feladattal megbízott szervek arra, hogy a hiányzó termékeket honnan, hogyan szerezze meg az ország, hogy a lakosság igényeit ki lehessen elégíteni. Négy módszer lehetséges: kapacitásfenntartás, kapacitásfejlesztés, tartalékolás, importálás. Itt már pénzről is szó van, az Economx azt a példát hozza, hogy meg kell állapítani, mennyibe kerül mondjuk egy hónap alatt egy tonna kenyeret előállító gyártókapacitás fenntartása egy éven keresztül. Ezekre szerződést kell kötni a szolgáltatókkal.
Az utolsó blokk a végelszámolás osztályozására szolgál, itt lehet bejelölni, hogy egy adott igényt a gazdaság ki tud-e elégíteni, vagy sem. Piros, ha nem, zöld, ha igen, sárga, ha még felesleg is marad: ezekkel a színekkel kell ellátni az osztályozásra szolgáló cellákat.
Azok a szolgáltatók, amelyekkel az igények ellátására szerződést kötnek, stratégiai jelentőségű gazdálkodási szervezetnek minősülnek. A dokumentumot a Gazdaságfejlesztési Minisztérium honlapján november 15-ig kell közzétenni, a kijelölt érintetteknek december 15-én meg kell kezdeniük a tervezési folyamatot, a Védelemgazdálkodási alaptervet pedig 2024. július 30-án kell a kormány asztalára letenni.
Címlapfotó: illusztrácó!
